|
| ||||||||||
Assassin’s Creed
22.11.2007
Ez egyetlen ember története. A neve Altair, foglalkozását tekintve pedig orgyilkos. A gyilkolás Altair mindennapos munkája, de emellett a modern Parkour-ban is verhetetlen. Már hallom is a kérdést: „Modern Parkour?” Nos igen, ez egy őrült sportág, amelyben a lehető leggyorsabban kell eljutnod A-ból B-be. Az akadályokat, például a házfalakat, a kerítéseket vagy a létrákat mászással vagy ugrással lehet leküzdeni, a nyaktörő mutatványok pedig mindennaposak. Persze az Assassin’s Creed-del ez nem annyira nyaktörő, mint inkább “nyakfájdító”.
[UPDATE]
Az első benyomásokat a 2.00-ás firmware-rel kapcsolatos összeomlások dominálják. De például a Newsticker (információs tábla) kikapcsolásával csökken a problémák száma. Miután miattad az orgyilkosok kegyveszetté váltak, neked kell helyrehoznod a hibát és visszaszerezni a gyilkosok ármányos szövetségének becsületét. Altairt a Hónap gyilkosából újonccá fokozzák le, és hogy ezt a rettenetes bejegyzést kitörölje az életrajzából, át kell küldenie kilenc embert a másvilágra. Ez a Mester parancsa, és a Mester nem tűr semmilyen köntörfalazást vagy kamu fejfájást. Tehát irány a munka, nyeregbe fel!
Egy csodás, nyitott világ vár rád és paripádra, akivel lenyűgöző ősi helyekre juthatsz el. Történelmi városok, mint például Damaszkusz, Jeruzsálem vagy Akkra, fedezhetők fel szabadon, és az ottani házak tetői és téglafalai alig várják, hogy próbára tegyék biztos fogásod és a cipődet. Hatalmas embertömeg kavarog a sikátorokban és az utcákon, árusok kínálják harsányan portékáikat, és őrök vetnek bizalmatlan pillantásokat rád. Ha a bizalmatlanság már túl zavaró, felveheted egy jámbor tudós pózát és elkerülhetd a túlzott figyelmet.
Mivel ez egy valódi egyszemélyes show, maximálisan el kell kerülnöd mások túlzott figyelmét, amikor valami aljasat cselekszel. Ellenkező esetben az éber őrök hamar kellemetlenné válnak, és arra kényszerítenek, hogy megfutamodj, és egy rejtekhelyet keress magadnak amilyen gyorsan csak lehet. Mivel az allergia nem volt túl gyakori azokban az időkben, így gyorsan kereshetsz magadnak egy szénaboglyát és így megszabadulhatsz a kíváncsi tekintetektől. A padlások és a tetőkertek szintén jó menedéket kínálnak. Feltéve, hogy egy darabig senki nem lát meg, hamarosan lefújják a keresést.
Ha a szökés közben görcsöt kapsz, vagy egyszerűen csak kedved van ahhoz, hogy véres legyél, akár harcba is küldheted az embered. A küzdőrendszer nagyon innovatív, akárcsak a teljes irányítórendszer, amelyben a négy fő gomb testrészekhez van rendelve - a háromszög a fej, a négyzet a fegyveres kéz, a kereszt a fegyvertelen kéz és az X gomb a láb. Addig, amíg az ujjad az oldalsó gombokon van, egy ‘alig látható módban’ vagy, de az R1 gomb megnyomásával azonnal ‘feltűnő módba’ kerülsz. Ebben a módban mindenféle trükköket hajthatsz végre, például falra kapaszkodhatsz, vakmerő ugrásokat hajthatsz végre, ellentámadásba lendülhetsz, oldalt léphetsz, harcolhatsz az ellenfelekkel, stb. Az ellentámadások különösen szépen animált támadásokat eredményeznek az ellenfél részéről.
Az Assassin’s Creed nyilvánvalóan bízik a Parkour betétekben, a harcjelenetekben és az alattomos gyilkosságokban. Iszonyatosan jó szórakozás átfutni egy fal tetején, majd támadás alatt egész területeken átjutni magasra repülő ugrásokkal és ügyes mászó mozdulatokkal, messze lehagyva így a tanácstalan őröket. Sasok szállnak egyes magas épületek fölött, ezek az úgynevezett kilátópontok, melyek mindegyikére fel lehet mászni, és ott útmutatásokat és hivatkozási pontokat szerezni az aktuális küldetéssel kapcsolatban. Sajnos azonban kevés a változatosság a különböző küldetések kifejtése között, és az orgyilkosok hivatalát is fel kell keresned minden városban, még mielőtt elkezdesz egy küldetést.
Keresd fel a hivatalt, mászd meg a kilátópontokat, üss meg, rabolj ki, hallgass ki vagy hallgattass el különböző embereket a szükséges információért, azután térj vissza a hivatalba, hogy véglegesen megkapd a parancsot a kérdéses célszemély likvidálására. Néhány kivételtől eltekintve alig van eltérés ettől az forgatókönyvtől. A játék motiválni fog egészen a legvégéig, de az lesz az érzésed, hogy nem láttál mindent, és nem is kaptál meg mindent. Gyorsan egyhangúnak neveznéd a játékot, ha nem lennének az őrületes mutatványok és akció. Még ha az egész játékmenet lineáris is, a történet, amelyet te élsz meg és a te döntéseiden alapszik, illetve az ahogy azokat végrehajtod, magával ragadó.
Végül de nem utolsósorban az ügyes csomagolás, amiben az Assassin’s Creed megjelent, és amivel kelleti magát, valami különlegessé teszi a jatékot. A valósághű árnyékolás, a napfény megjelenítése és a távoli látóhatárok a hatalmas, szépen modellezett városokban teljesen meggyőzőek. A városok igazi középkori atmoszférát sugároznak miközben az utadat járod bennük óvatos gombnyomásokkal és a vezérlőrángatásokkal. A kölcsönhatás az egész környezettel és a benne található tárgyakkal igazán élő, kézzelfogható élményt biztosít. A mozgások, a gesztikulációk és a párbeszédek jól kivitelezettek, és hozzájárulnak a forgatókönyv valószerűségéhez.
Sajnos, mint azt látni is fogod, van néhány zavaró dolog a játékban, különösen a PS3 verzióban. Harc közben szaggatási és vágási hibákkal találkozhatsz, valamint képkihagyásokkal és rendszerösszeomlásokkal. A klónozott karaktertípusok és az NPC-k ismétlődő kifejezései szintén nem alkalomszerűen fordulnak elő. Az őrök sem reagálnak mindig megbízhatóan. Még a közvetlen látóterükben is végezhetsz a célszeméllyel a rejtett tőröddel anélkül, hogy az őrök utánad mennének. Ez mindazonáltal nincs túl nagy kihatással a játékélményre. Amihez a jól megválasztott, felvidító zene, a kiváló hanghatások és a nagyszerű grafika szintén hozzájárulnak.
EB
|
|
||||||||||